user_mobilelogo

Ispánk

 

"Figyeljétek meg! Ispánkon alkonyat felé legszebbek a színek. Akkor legszebb a sárga, a kék, a barna, a zöld meg bíbor. Akkor van körvonala a fűszálnak is. Ez időben aranyos az alkony, büszkék a fák és mint szivárvány pompázik a pókháló a fenyőágak között. Ispánkon alkonyatkor érdemes sétát tenni olyankor az erdőben titkos üzenetet hord a szél… Őrségbe gyere el! Szűkszavú emberek közé, fenyveseknek, domboknak, völgyeknek, hitnek, búcsúnak honába! Kell ez Neked!"

 

Történelme

 

Ispánk neve szláv eredetű, az ispán becéző alakja. A német szakirodalomban Espenwang -Espang-ból származtatják, mely "nyírfás gerincet jelent". 1428-ban már találkozunk nevével. Őriszenzpétertől ÉK-re, enyhén dombos vidéken elhelyezkedő útmenti kiscsoportos település, mely eredetileg kettő szerből akakult ki. A keleti- szer neve Nemes, vagy Úri- szer, a nyugatié Pór-szer volt. A két szer közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy a múlt század közepén a Nemes-szer épületei nagyobbak voltak a Pór-szerieknél.

 

1550-ben I. Ferdinánd Batthyány Ferencnek adja zálogként Németújvár centrumot és tartozékait (Sároslak, Ispánk, Felsőrákos és Zaknir'Szaknyér'). Ekkor 12 jobbágy és 7 egésztelkes élt Ispánkon. 1558-ban 2 egésztelkes jobbágy, 3 féltelkes. 1 2/3 telkes, 1 fő 1 és 3/4 telkes jobbágy lakta. 6 pusztatelek is van, köztük bata Kelemen "Az a pap Jobbágya" is. 1598-ban Batthyány Ferenc a földesúr, házak száma ekkor mindössze 10. Féltelkes jobbágyok száma ekkor 11 fő, köztük egy "liber", egésztelkes 1 fő, valamint 3 puszta féltelek található.

 

1614-ben Szent Mihály napján a törökök 15 házat felégettek. Ebben az időben 9 szökött jobbágyról szól az írás: Ispánkról 1 fő, Rákosról 2 fő, Zalafőről 1, Pankaszból 5. Batthyány 100 Ft-ot fizetett értük. 1634-ben a németújvári és rohonci tartomány falvainak urbáriumát vetik ki az Őrségben. Egész hely után évi adójuk a következő: Szentgyörgy napján 40 Dénár, Szent Mihály napján 40 Dénár, Kisasszony napján: 2 köböl búza, 1-1 köböl rozs és zab, 12 db tyúk, 20 db tojás, 1 meszel vaj, 1 meszel túró.

 

Ökörpénzt is fizettek, méghozzá egészhely után 36 Dénárt. Ispánkon 16 egész helyből 10 lakott és 6 deserta volt. Ezt a hatalmas terhet nehezen viselték el, ezért 1638-ban az őrségiek panaszlevelet írtak a Batthyánynknak. 1642. január 12-én Szent-Péteren 1 katona fejét vették a törökök, Szalafőről 2 hajdút elvittek, mert nem fizettek adót, Ispánkról is 2 hajdút vittek el. 1648 márciusában a németújvári uradalom felmérést végeztetett Ispánkon. Eszerint: 8 és 1/2 robotos egész hely, 14 ház, 14 robotoló jobbágy, 8 másnál lakó zsellér lakott Ispánkon. A gyermekek száma: 22 fiú, 11 lány. Állatállomány: 8db ló, 22 ökör, 41 tehén, 19 borjú. Föld- és rétállomány: 101 köbölös szántó, 25 szekér szénát termő rét.

 

1690-ben arra is találunk adatot, hogy a török földesúrnak és a szultánnak mekkora adót kellett fizetni. Nem véletlen, hogy a hatalmas terhek súlya alatt roskadózó jobbágyok közül sokan elszöktek. 1731-33 között 9 jobbágy és 1 zsellér szökött el Ispánkról. Az elszököttek után 57 dica (adósság9 maradt, 1 dica értéke 2,55 Ft. Mindez tovább növelte az ott maradottak terheit. 1751. október 19-én a csákányi uradalom újabb összeírást tartott Ispánkon, melyből a falu lélekszámát és állatállományát tudjuk meg. Ez a helyzet mindaddig tartott, amíg ki nem mondták a jobbágyság intézményének megszüntetését, tehát 1848/49-ig. Ispánk lakossága 1785-ben:140 fő, ebből paraszt 19, polgár 17, zsellér 7, egyéb 5, fiúgyermek 21, nő 71

 

Lakóházainak száma: 1785-ben: 23 1890-ben: 50 1941-ben: 54 1900-ban: 52 1950-ben: 51 1910-ben: 52 1960-ban: 52 1920-ban: 54 1970-ben: 54 1930-ban: 56, ettől kezdve fokozatosan csökken. A falu lakossága 1920-ig egyenletesen emelkedik, ekkor 244 fő lakta, átmeneti csökkenés után 1949-ben 249 ember élt itt, ez volt a valaha legtöbb, aztán rohamos csökkenés következett olyannyira, hogy napjainkban csupán 105-110 ember lakja.

 

Ispánk egyike az Őrség azon falvainak, ahol a magyarság letelepedése óta itt élt, történelmi küldetését látta el hatalmas terhek viselése ellenére, töretlen volt ereje és hite a nehéz időkben is. Példáján keresztül érzékeljük az Őrség valamennyi településének küzdelmes életét. Ma a csendet és nyugalmat szerető turisták, a városi "kőrengetegbe zárt" emberek ütnek tanyát itt, ahol kitűnő levegő, csodálatos környezet fogadja az ide érkezőket. Nem véletlen, hogy az ispánki emberek 80-90 évet is megéltek. A századfordulóig nagyon sok boronafalú épület található az ispánki szereken, ma ezek közül egy sincs meg. Helyette megépültek az ún. kódisállásos épületek, a módosabb parasztok jellegzetes házai. Ilyenek találhatók a mai napig is. Valamennyi védelemre javasolt!

 

 

OTP SZÉP kártya elfogadóhely

MKB SZÉP kártya elfogadóhely

K&H SZÉP kártya elfogóhely